Alcatraz

Ezt elfelejtettem a San Francisco postban postolni:), de úgy döntöttem megér egy saját postot is.

Regulation # 21 of Alcatraz:
YOU ARE REQUIRED TO WORK WHATEVER YOU WERE TOLD TO DO.

Hol is jártunk - summary

Mielőtt kidobom azt a papírt amire fel vannak írva a szállások, gondoltam megörökítem hol is jártunk és milyen sorrendben:

1. éjszaka: Sea Air Inn, Morro bay - félután SF és LA között, nagyon szép tengerpart, motel is jó volt, Peti megvette a városka utolsó hűtőmágnesét
2. éjszaka: Red Roof Inn, Victorville - LA után 3 óra kocsikázásra
3. éjszaka: Econo Lodge University, Flagstaff - Grand Cayonhoz közel
4. éjszaka: Stratosphere hotel & Casino, Las Vegas - ezt ismerni kell azért
5. éjszaka: Vagabond Inn, Bakersfield - Las Vegas és SF között félúton, na itt ne szálljon meg soha senki, az egész városban tömény tehénszarszag volt...
6-7. éjszaka: Broadway Manor Inn, San Francisco - ezt is tudni kell

San Francisco

Mivel már rég elvesztettük az időérzékünket, most már csak napok nélkül ami történt, történik. San Francisco-ba tegnap érkeztünk, verőfényes napsütésben. Gyorsan el is mentünk még kocsival a Golden Gate kilátóhoz. Csináltunk jó képeket. Szerintem Peti már fel is töltött pár százat facebook-ra belőlük. Amire átértünk a Golden Gate Parkba már jött is köd, de azért még sikerült ott is király képeket csinálnunk, amikor a híd félig ködbe burkolózik, süt a nap, minden tökéletes. Képeket ide azértsem töltök fel, hogy minél többen ellátogassatok Peti oldalára és kommentezzétek ott a képeket:)
Ma viszont szemetelő esőre ébrendtünk, és mire elindultunk rendesen el is kezdett esni az eső így mire az Alcatraz szigetre értünk már mindenki kellően el is ázott. Az audio túra nagyon király volt, volt rabok és börtönőrők beszéltek rajta, és "vezettek végig" minket a börtönben. Elmeséltek több szökési kísérletet, hogy ásták ki magukat kanállal, ami x évig tartott, vagy hogyan fogyaszották le magukat annyira, hogy kiférjenek két rács között, stb. Vicces volt, amikor mondták az egyik ablak előtt hogy innen látták a rabok San Franciscot, de ma akkora köd volt, hogy semmi nem látszott San Fanciscoból, szóval néha a rabok csak halloták SF hangjait:)
Délután meg sétálgattunk a városban, Fishermen's Warf, Union street, régi villamossal utaztunk a meredek dombos utcákon...
Szóval már elég hullák vagyunk, és holnap hajnalban kelünk és több mint 20 órát utazunk majd....

Day 3 - Grand Cayon, Hoover Dam, Las Vegas

Grand Cayon- állleesős. Meglátod és nincs rá jelző. Elég hideg volt ott fent. Kb. minus. Volt néhol hó is. Az adranelim szintemet helyretette még az is, amikor a fiúk kimásztak egy-egy sziklaperemre. Kinéztek egy meredekebb sziklát is, de arról szerencsére lebeszélték magukat.

Hoover gát - nekem szintén állleesős (+világ 100 csodájában benne van):). Kész van a híd, így nagyon gyorsan átértünk Grand Canyoból Las Vegasba röpke 3 óra alatt. A hídra fel is lehet menni, a kép a hídról készült háttérben a Hoover gát.

.

Tanulságok

Még élünk:), de van néhány tanulságunk, amit az elmúlt pár napban sikerült levonni:

1. Zsolti több mint két helyen lyukas cipője nemcsak a montreáli -5 fok hóesésben nem ideális, de nem a legcélszerűbb esőben (Los Angeles), mert szintén beázik, de nem a legjobb homoksivatagban (Death Valley), vagy sótóban sem, mert telemegy homokkal vagy sótóban akár sok sóval is.
A tanulságot levonva már vett két új cipőt is, viszont még mindig a lyukasat hordja. Igaz az egyiket még csak tegnap vettük.

2. A sivatag közepén minding takonlja, ha benzinkutat látsz. Mi ugyanis a Death Valley közepén úgy döntöttünk, hogy elég lesz nekünk egy harmad tank, aztán majd tankolunk... Hát igencsak épp hogy nem kellett sorsothúzni ki indul benzinért. Koromsötétben, térerő senkinek a telefonján, sehol semmilyen település fénye...Zsolti meséli a horrortörténeteket. Mikor már kezdett kilátástalan lenni a helyzet, megkérdeztük a GPS-t, ami 26 mérföldre jelölte a következő kutat, de ekkor már nem egyharmad tanknál jártunk. Kicsit izgultunk hogy elég lesz-e. Illetve én lehet nem kicsit. Zsolti mindenestre élvezte, ő bírta volna ha kifogy a benzin. Szóval reménykedésünk közepette, a semmi közepén áll az út közepén egy kocsi. Lassítunk, megközelítjük, hu basszus ez a mi sávunkban áll velünk szemben és villog- állapítjuk meg hamarosan, még elég hamarosan ahhoz, hogy meg is tudjuk állni. Peti lehúzza az ablakot, valamit dumál neki a hapsi (nem rendőr, de valami ninós tetejű kocsi volt az biztos). Peti visszakérdez: "Sorry?" - Idegen hapsi: "Please wait here few minutes..." Majd kiderül, hogy jön mögötte valami nagyon széles (xx feet wide) nagy teherautó, és félre kell húzódnunk, hogy elférjen. Miután megértettük mi a szar történik megkérdeztük a benzinkutat is, kiderült hogy 10 percre előttünk van egy. Bár volt az több mint 10 perc is, de sikerült nem lerobbannunk a semmi közepén.

3. A féket nem összekeverni a gázzal. Ezt a tanácsot adta ma Zsolti, mivel ma én vezettem (sötétedésig legalább is), és mivel tegnap neki sikerült ezt összekevernie:) Én "nem vezettem rosszul", de semmiképp sem kevertem össze a féket a gázzal. Zsolti összekeverésének sem lett ám semmi következménye, még legalább 20 centi volt az oszlopig, amit így nem döntöttünk ki. Szerecsére:)

Tanulság amit nem sikerült levonni és megérteni:
- hogyan kell kezelni a Las Vegas-i casinokban a félkarú rablókat....
- hogy képesek emberek ezzel órákat tölteni. Mi kb. 3 perc alatt feladtuk...
- hogyan működik néhány zuhanycsap (a tegnapelőtti nem ment)
- miért gondolja az Zsolti, hogy a farmer nadrágot nem kell kimosni.. Úgy érti, hogy soha...Szerinte öntisztuló...

Day 3 - Desert

A mai napot a 66-os út múzeummal kezdtük. Úgy délben oda is értünk. A továbbiakban meg a sivatagban autókáztunk:) Erről beszélnek a képek.

Megálltunk még egy szellemvárosban is, ami nem Calico, hanem egy másik. Kenso. Erről kép majd később vagy Peti facebook oldalán, mert ő még oda töltöget mindjárt képeket.

Day 2 - Hearst Castle, Santa Barbara, Los Angeles

Reggel a Hearst Castle-lel kezdtünk. Király volt:) Van regeteg sok kép róla.



Ezután a parton piknikeztünk. Ez is király volt:)



Megálltunk Santa Barbarán és Los Angelesben is. Majd kicsit tovább kocsikáztunk Victorsville-ig. Valamikor lehet töltünk fel képeket is:)

Most a következő beszélgetés hangzott el:
Peti: "Zsolti, azt vágod hogy elfoglalod az ágy kétharmadát?"
Zsolti: "Ahhmm"